Szamosújvár
(Gherla, Neuschloss/ Armenierstadt, Armenopolis,  Hájákághák)
ALAPADATOK:

Megyei jogú város. Megközelíthető Kolozsvár felől az E 576-os műúton, vasúton a 401-es vonalon (Kolozsvár- Dés).
A város a Kis-Szamos völgyében található 257 m tengerszint feletti magasságban.
Lakosainak száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint:
összlakosság 20203,  ebből 3419 magyar, 15994 román, 718 cigány, 16 német, 3 zsidó, 3 ukrán, 3 olasz, 40 más nemzetiségű, 6 nem nyilatkozott. 
Felekezet szerint a magyarok  megoszlása 3231 református, 862 rom.kat., 150 örm.kat., más vallások
A magyar lakosság aránya 16,92 % .
Szamosújvár az egyetlen mezőségi város, ahol minimálisan csökkent a magyarok aránya a 2002-es népszámlálás adataihoz viszonyítva ( 16,97 %)


TÖRTÉNETE

A Kis-Szamos völgye mar az őskorban lakott terület volt. A rómaiak idejében, a mai város déli bejáratánál római castrum állott, feltételezett neve  Congri. Maradványait a város építésekor beépítettek a házakba.

Az első  középkori  települést 1291-ben említik, Gerlahida néven. Mivel a dési sóút itt kelt át a Szamoson  hídja és megerősített várhelye volt. A falut többször elpusztítják, utoljára a Rákóczi szabadságharc idején.

A mezőségi út  védelmére épült XIII. századi várhelyet először Szatmári  
Laczk Jakab erdélyi vajda erősíti meg. Szamosújvár várának felépítése Martinuzzi Fráter György , Erdély kormányzójának nevéhez kötődik. Az erdélyi fejedelemség megalakulása , a váradi út jelentőségének csökkenése felértékelte a Kis-Szamos völgyében húzódó hadi utat. Ennek védelmére , a lebontott Bálványos vár romjaiból építettek egy „új várat”.

A várost a XVIII. század elején az Erdélybe telepedett örmények  alapítják. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben. Mivel két kijelölt helyen, Gyergyószentmiklós és Beszterce településeken  jelentős helyi ( székely és szász) ellenállásba ütköznek elhatározzák , hogy új, önálló településeket hoznak létre . Ezek lesznek Erzsébetváros és Szamosújvár.


1696-ban I. Lipót  rendeletére megkapják a szamosújvári uradalmat és 1700-ban Verzerescul Oxendius engedélyt kap városépítésre, melynek alapjait Alexa római mérnök tervei alapján rakják le a szamosújvári vártól délre eső nyílt, észak felé enyhén lejtő , téglalap alakú területen (ennek alapján osztották Felső- és Alsó- részre a Főtérből kiindulva).  Utcáinak száma : négy párhuzamos (  Víz, Közép, Harmadik, Posta) és hat átlós. Két típusú telket jelöltek ki ; a kisebbeknek 10 a nagyobbaknak 20 méter széles volt az utcai frontja.. Ezen kívül kijelölték a középületek, állatvásár , mezőgazdasági parcellák helyét.

Az Alexa mérnök által megtervezett  barokk szellemiségű  városszerkezet és városkép mellet megtalálható az „élhető város”-ra való törekvés is. A Karátsonyi család 1788-ban nyitja meg az első gyógyszertárat a ma is álló Dániel házban. 1793- tól a városnak postahívatala van. A Kolozsvár - Dés országutat 1838-1839 között a város felé vezették a Kis-Szamos bal partjáról. 1864-ben a Malomárok és a Kis-Szamos gátjai között angolparkot hoznak létre.  A vasútvonalat és az első vasútállomást 1871-ben építették. 1910-ben bevezetik a villanyvilágítást.

A betelepülő örmény közösség először bérbe, majd örök áron veszi meg az uradalmat. 1711-ben VI Károly rendelete nyomán „szabad királyi város” lesz . 1726-ban 11 pontos Diplomát kapnak amely biztosítja az önálló városi jogokat , kiszakítva a települést a nemesi jogrendszer hatása alól. Ezeket a jogokat Mária Terézia is megerősíti. 1759-ben a szebeni Diéta megerősíti a „szabad királyi város” státust. Ugyanezt teszi II József császár 1786-ban. 1790-tól saját képviselőket küldhet az erdélyi Diétába. 1849-ben, majd 1861- 76 között Doboka vármegye székhelye.

Az első örmények 1672-ben telepednek le a Kandia városrészbe. A városalapításkor, 1700-ban már 160 család él az új településen. A Rákóczi szabadságharc miatt számuk lecsökken 100-ra 1712-ig. Utána meggyorsul a betelepülés. A Besztercéről érkező családokkal 1721-ben 156 család él a városban majd 1750-ben 528. 1787-ben  3788 örmény lakosa volt a városnak.

A város gyors fejlődésnek indul. Lakói gazdag tímárok (szattyán és kordován készítők) és marha kereskedők. Már 1700 augusztus 1-én kiadják a Tímár Társulat alapszabályzatát.  1750-ben 66 tímármester dolgozott a városban. Ebben az időszakban a legnagyobb erdélyi tímár manufaktúra működött a városban. Fejlett volt a kereskedelem is; 1750 - ben 207
szamosújvári kereskedőt írtak össze, akik közül 154 marhakereskedő volt.
Az örmény  kereskedelmi célpontok és útvonalak Moldvától Nyugat Európáig húzódtak. Munkájuknak köszönhetően Szamosújvárt fontos kereskedelmi és ipari központként említik a korabeli források.

A XIX század második felében, a nagyipari termékek tömeges megjelenése csökkenti a szamosújvári kézműves termékek piacát. Ekkor sok család telepedik ki Erdély és Magyarország különböző vidékeire ahol nagyobb uradalmakat vásárolnak meg. A városban felépítik a téglagyárat (1904), a szesz-, posztó-, szappan-, szalámi- gyárakat.
A XX. században kezdődik az örmény városi közösség hanyatlása. Az első világháború után megbomlik a zárt örmény-magyar etnikai jelleg (1919-ben 861; 1930-ban 489 lakos vallja magát örménynek). A második világháború után elveszítik gazdasági erejüket és tömegestől elköltöznek vagy kivándorolnak. A mai lakosság javarészt a környező falvakból költözött be az 50-es évektől kezdődően, javarészt a környező mezőségi falvakból. Az első hullám a város északi részén épített magánházakban lakott. A 70-es évektől kezdődött a panelházak építése az állomás környékén, az északi részen és nagyobb lakónegyedként a déli részen ( Új- negyed). A 80-as években kezdődött meg a történeti városkép megbontása. Ekkor bontották le a gyönyörű Tódorffy házat is.

1956-ban Szamosújvárnak 7617; 1992-ben  24311 lakosa volt.

FONTOSABB MŰEMLÉKEK

A város Közép-Európa talán egyetlen barokk  szerkezetű és építészeti szellemiségű városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű, magas tetejű barokk házakat és a visszafogottabb díszítésű hangulatos, klasszikus épületeket.

1. Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár)

Teljes struktúrája  az 1540-41-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapjan.1619-52 között tovább erősítik Giovanni Landi és Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk stílusjegyeket visel magában.1787 után fogháznak használják.1856-59 között három emeletes épületet toldanak hozzá.
A várhoz kötődő fontosabb események: 1553-56 között várkapitány Dobó István, az egri hős; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják meg a két erdélyi főurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast; 1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház melletti  temetőben található.
A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerű politikai börtön volt. Ma is börtönként használják.  

2.Az örmény-katolikus székesegyház:

A főtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült. Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni, 1780-ban és 1793-ban  ledől a tornya, 1804-ben avatják fel. Építői között  Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József az ismertebbek. Szobordíszeit és kisoltárait Hoffmayer Simon és a Csűrös testvérek készítették.1806-ban I. Ferenc császártól egy nagy művészi értékű főoltárképet  kapnak, "Krisztus levételét a keresztről". Ezt  Rubensnek tulajdonítják.

3.A Salamon templom (Boldogasszony templom)

A legelső örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta telken és költségén. Erről szól a homlokzati felirat is.  

4.A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)

1745-ben telepedik le a ferences rend, 1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát. 1855-ben leég, tornya és  homlokzata 1778-ban épült.

5.A múzeum épülete (volt Karátsonyi ház )

Az épület egyike a még meglevő emeletes barokk örmény házaknak(a másik a Lászlóffy ház). Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata, amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.

A VÁROS SZEMÉLYISÉGEI

A városban  élt és tevékenykedett az erdélyi örménység számos, nagyhírű személyisége mint pl. Verzerescu Oxendius örmény-katolikus püspök, aki Rómához csatolja az erdélyi örmény közösség egyházát.

Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény-katolikus fiúintézet megalapítója  és tamogat6ja.

Szongoth Kristóf - tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztője.

Itt született 1932. február 18-án Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka.

Gorove László - itt született 1780. június 2-án. Helytörténész, író.

Gabányi János tanár, helytörténész.

KIRÁNDULÁSOK ÉS SÉTÁK

A város sétatere 1864-től létezik, érdekességei közé tartoznak a gingko és tiszafák.
A kérői fürdő a város déli  bejáratánál található, sós forrásainak gyógyító hatását mar az ókorban ismertek. Most gyógyfürdő, strand és vendéglátó-ipari egységek találhatók itt.

Füzesmikola (Nicula) Szamosújvártól DK felé hat km-re található, a románság híres búcsújáró  helye, miután az itt elhelyezett Mária kép az osztrák zsoldosok előtt állítólag könnyezni kezdett. Híres ikonkészítő mûhely található itt. Fatemploma 1700 körül épült.

BGA új page 001emmi emet cssa