3.1 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

 A Kolozs megyei Feketelak Erdélyben, az Erdélyi-fennsík északi részén, az Erdélyi Mezőség központjában, a Maros és Szamos közötti dombos vidéken terül. A  falu  a megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Búzával,  Gyekével, Melegföldvárral , Katonával  és Vasasszentgotthárdal.  Földrajzi koordinátái  46°53′6,72″N, 24°6′10,08″E

A falu 28 km-re található  Szamosújvártól és a 109 C számú úton érhető el.  Kolozsvár felől ugyancsak a  109 C számú Szamosújvár-Pusztakamarás-Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg.
Feketelak közigazgatásilag Gyekéhez tartozik (Légen , Kőristanya, Kispulyon és Vasasszentgotthárdal együtt).
Református lelkipásztori hivatalához tartoznak a következő filiák: Cege, Gyeke, Pujon, Göc. A település református kőtemploma 1884-ben épült. Román fatemploma műemlék.
A falu lakósai kezdettől fogva magyarok voltak , s mint ilyen települést  pusztították el 1601–1603 közt úgy, hogy nem maradt benne meg több 5 léleknél s nemesi udvarháza is rommá lett  lakóival együtt. A románság a XVIII-ik század elején kezd ide betelepedni. A községnek a XX-ik század elején majdnem kétharmada magyar. Földművelők és állattenyésztők.  A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakósból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű. A XX. század kezdetének,  első harmadának   maximális lakosságszáma ( 1910/30 – 845 )  a második világháború után , a kommunizmus  erőltetett iparosítási politikája miatt  csökkent egyharmadára . Ma a lakiak és leszármazottjaik nagy része szamosújvári lakos.

Hagyományok

Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzos szakemberek, etnográfusok,  táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos  hangulata széles körben  ismerté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek/jelentenek. A feketelaki Kissek tánca , a Balla nemzetség énekei messze földön ismertek.
A faluban  még őrzik  a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. Ilyen a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és jellegzetes szilvapálinka, amelyeket minden arra tévedő turista és helyi lakos értékel.
A karácsonyi és húsvéti ünnepek szokásait nemzedékről nemzedékre őrizték napjainkig. Ilyenek: a hagyományos disznóvágás, kalácssütés húsvétra és karácsonyra, kenyérsütés, pálinkafőzés.  Húsvétkor szokás bárányt vágni, tojást festeni, különleges túrós lepényt sütni. A község falvaiban ma is találunk fonáshoz, szövéshez értő asszonyokat  (szőnyegeket, ágyterítőket, abroszokat, kendőket tudnak szőni)
A faluban még található olyan ház és gazdasági épület melyeket  vert agyagból nádfedél alá építették.

 

3.2 A FALUHÁZ BEMUTATÁSA

 

A szamosújvári Téka Alapítvány  támogatásával 2010 végéig  kiépült  a feketelaki tájház és közösségi központ .  Ez az intézmény a  Téka által megvásárolt telkes házban lett kialakítva amit a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és a helyi közösség önkéntes munkában renovált. Az épületben egy tájmúzeum és egy multifunkcionális közösségi tér található .

clip_image002 

Szeretettel várjuk a látogatókat, akiknek a következőket tudjuk ajánlani:

-          a  település történetének, népművészeti  értékeinek  és a tájmúzeum anyagának szakszerű bemutatása

clip_image002a 

-          Wass Albert kiállítás a Cegei Wass Alapítvány által adományozott emléktárgyakból

 

Előzetes bejelentkezés esetén:

 

-          vendéglátás; tájjellegű ételek kóstolása


kormany tamogatasemmi emet cssa