Beszámoló - 2025

 Az intézményépítés évtizedei után a Téka Alapítvány tevékenysége továbbra is a keretek tartalommal való megtöltésére, a programok minőségi működtetésére és a közösség mindennapi életének gazdagítására fókuszál.

A Téka Alapítvány jelenleg egy komplex, több pilléren nyugvó rendszert működtet és olyan intézményhálózatot épített ki, amely lefedi a régió kulturális, oktatási és közösségi igényeit.

Ez a hálózat nem elszigetelt épületek gyűjteménye, hanem egy stratégiai ökoszisztéma, amely a közösség teljes életciklusát szolgálja: a kultúrát (Művelődési Központ), az oktatást (kollégium, iskola), a vidéki elérést (feketelaki Kultúrcsűr, szépkenyerűszentmártoni közösségi ház), a készségfejlesztést (kézművesház, lovasiskola) és a gazdasági fenntarthatóságot (vendégház) is.

• Téka Szórvány Művelődési Központ (Szamosújvár, 1995)
• Mezőségi Téka Szórványkollégium (Szamosújvár, 2001)
• Kemény Zsigmond Elméleti Líceum felépítése és létrehozása (2016)
• Feketelaki Téka Kultúrcsűr (Feketelak, 2005)
• Téka Népzeneiskola (Szamosújvár, 2008)
• Közösségi ház (Szépkenyerűszentmárton, 2010)
• TéKarám Lovasiskola (Kérőfürdő, 2019)
• Téka Kézművesház (Szamosújvár, 2020)
• Mezőségi Civil Forrásközpont (Szamosújvár, 2024)
• Téka Vendégház (Szamosújvár, 2024)

 1. Oktatási keretprogram

 Az alapítvány tevékenységei közül nemzetpolitikai szempontból a legfontosabb a Mezőségi Szórványoktatási Program.

Az alapítvány 2000 végén csatlakozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány által elindított kezdeményezéshez, amelynek célja az, hogy a mezőségi szórványtelepüléseken élő, magyar anyanyelvű oktatáshoz másképp hozzá nem férő gyermekek számára is biztosítsa a tanulás lehetőségét. Ennek központi eleme a Mezőségi Téka Szórványkollégium, amely nem csupán szállást és ellátást biztosít, hanem egy revitalizációs munkát végez, támogató, családias közösséget is nyújt a diákoknak.

A 2025-26 tanév adatai szerint is a kollégium Erdély legnagyobb szórványkollégiuma: 26 településről származó 115 diákról gondoskodik. A diákok 37 % vegyes családban nevelkedik.

A program sikerességét a végzett diákok életpályája igazolja: az érettségizettek mintegy 60%-a egyetemen tanul tovább, 20% szakképzést választ, és 20% munkába áll. Ezek az arányok bizonyítják, hogy a Téka által biztosított környezet és oktatás valós esélyt teremt a fiatalok számára a társadalmi felemelkedésre és a szülőföldön való boldogulásra.

A Téka a civil háttérintézménye az általa épített és létrehozott Kemény Zsigmond Elméleti Líceumnak. Ennek az oktatási intézménynek a létrehozásával Szamosújvár a mezőségi magyar szórvány vitathatatlan oktatási és szellemi központjává vált. Ma az iskola közel 450 diákot fogad be előkészítőtől a tizenkettedik osztályig, Szamosújvárról és a környező településekről.

Az alapítvány folyamatos fejlődését és stratégiai gondolkodását jelzi a 2023-ban átadott új, korszerű bentlakás-épület is. Ezzel a beruházással a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum és a Mezőségi Téka Szórványkollégium fizikailag is egységet alkot, teljessé téve azt az oktatási-nevelési központot, amelyért a közösség évtizedeken át dolgozott.

"Minden iskola egy újabb lap, egy sikertörténet a jövő könyvében – így van ez a 2016-ban átadott, 2018-tól pedig immár hivatalosan is Kemény Zsigmond nevét viselő líceum esetében is. 2016-ban azt mondtuk, Erdélyben van jövő, Szamosújváron van magyar jövő. És igaznak bizonyult ez a megállapításunk." Kelemen Hunor

 2. Kulturális keretprogram 

A Téka Alapítvány közművelődési tevékenysége a hagyományőrzés, tehetséggondozás és közösségépítés köré szerveződött.

Az alapoktól, a táncházmozgalomtól kezdve a programok mára rendkívül sokszínűvé váltak, és hetente mintegy 450- 500 fiatalt és felnőttet vonzanak.

• Néptánc: A Kaláka, a Kiskaláka, Kenderkóc és Aprókaláka néptáncegyüttesek több korosztály számára biztosítanak lehetőséget a mezőségi tánckultúra megélésére és továbbadására. Rendszeres táncházakat, közösségi alkalmakat szerveznek.

• Népzene: A Téka Népzeneiskola keretében működő hangszeres oktatás olyan sikeres zenekarokat nevelt ki, mint a Harmadik és az Ördöngös zenekar – akik jelenleg az oktatást is vállalják, hetente 60-70 diák számára és új zenekarokat neveltek ki, mint a: Kontra Banda, Bagó Banda, Nádas, Bandó és Zengős zenekarok.

• Népdaloktatás - hetente 60-70 gyereknek csoportos és kiemelt foglalkozások. Rendszeresen vesznek részt előadásokon, fellépéseken és szakmai megmérettetéseken.

• Kézművesség: A Téka Kézművesház a hagyományos tárgyalkotó mesterségek műhelye – 2025-től hivatalosan is az alapítvány tulajdona - ahol a diákok mellett felnőtteknek szóló képzések is zajlanak. Hetente 120-140 résztvevőnek oktatnak. Itt működik a Szakkör is.

• Nagyrendezvények – 2025. XXIX- Nemzetközi Néptáncfesztivál; XI. Népi Gyerekjáték Találkozó; XXVII. - Őszi Fesztivál ; XXVIII - Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál ; XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők; XXV - Betlehemes találkozó; évadvégi Gálaműsor.

• Táborok - 2025. XXIV- Nyári honismereti- és gólya tábor; XVII. Kézműves tábor; XV. Felnőtt kézműves tábor; II. Lovas tábor Kérőben; XXX. - Kaláka tábor Feketelakon; Nyári kézműves táborok, X. Feketelaki Népzenetábor; XI.Feketelaki Összművészeti tábor; IX. Román nyelvi tábor; Magyar kommunikációs tábor románoknak;

• Tékarám Lovasiskola – Kérő: célja az oktatás, táborok szervezése , a magyar lovas kultúra tanítása, népszerűsítése.

• Különféle tevékenységek: XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők , Művész Beugró, kvízestek, kiállítások , könyvbemutatók, eseti rendezvények, folyóirat- és könyvkiadás stb.

A tehetséggondozás terén végzett magas színvonalú szakmai munkát a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által adományozott és 2025-ben megújított „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” minősítés is fémjelzi. A Téka intézményei és munkája pedig lehetővé tette a csatlakozást a LÁTÓPONT-ok hálózatához.

 3. Tóvidék Program.

Programunk célja az, hogy támogassuk a tóvidéki falvak modernizációs törekvéseit, a helyi civil szervezetek hatékony működését és a hálózatosodás kialakítását.

• Mezőségi Civil Forrásközpont - célja, hogy a Szamosújváron, illetve környékén működő civil szervezeteknek korszerű és hatékony infrastruktúrát meg szakmai tanácsadást biztosítson. 2025-ben is több mezőségi, szamosújvári civil szervezet vette igénybe szolgáltatásinkat.

• Feketelaki Téka Kultúrcsűr – táborok, közösségi rendezvények szervezése.

• Tóvidék Közösségi Egyesület működtetése.

Távlati cél, hogy a kollégiumi rendszerből kikerülő fiatalok számára egy „élhetőbb szülőfalut” biztosítsunk.

4. Önfenntartás

Az alapítvány jövőjének, a humán munkaerő megtartásának biztosítása érdekében alapvető követelmény, a legalább részleges önfenntartás biztosítása.

• Téka Vendégház létrehozása
• kézműves termékek értékesítése
• az alapítvány infrastruktúrájának gazdasági hasznosítása
• a Téka lovarda jobb gazdasági hasznosítása

 5. Eredmények és elismerések

A Téka Alapítvány több mint három évtizedes, következetes munkája nem maradt elismerés nélkül. A szervezet tevékenységét a helyi közösség bizalma mellett számos rangos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, amelyek megerősítik az alapítvány regionális és nemzeti jelentőségét.

A Téka Alapítvány legfontosabb díjai és elismerései:

• Magyarország kormányának Nemzeti Jelentőségű Intézménye – 2009-től.
• Kisebbségekért – Díj (2008)
• PRIMA Díj (2019)
• Magyar Örökség Díj (2024)

Ezek a kitüntetések a szakmai és a politikai szféra elismerését tükrözik, de a Téka Alapítvány munkájának legfontosabb eredménye az , hogy mérhető társadalmi hatása is van, amit a 2025-ben megjelent két szakmai tanulmány is kiemelt.* Ez a jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható az alapítvány által létrehozott oktatási és kulturális intézményrendszer megtartó erejével, amely stabil pontot jelent a szórványban élő magyar családok számára.

 6. Jövőkép

A szamosújvári Téka Alapítvány története a bizonyíték arra, hogy egy elkötelezett civil kezdeményezés hogyan nőhet egy regionális jelentőségű, modellértékű intézményrendszerré.

Az út egy helyi táncházmozgalomtól vezetett egy komplex, az oktatástól a kultúrán át a közösségfejlesztésig terjedő hálózatig, amely ma a mezőségi szórványmagyarság megmaradásának egyik legfontosabb pillére.

„A szórványhelyzetet nem hátrányként, hanem feladatként, lehetőségként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy intézményi végvárakat építsünk a magyar nyelvi- és a kulturális határra. Olyan intézményeket, melyek a 21. sz. kihívásait felismerik és válaszolnak rá úgy, hogy ugyanakkor megtartják azokat a kulturális, civilizációs hajszálgyökereket, amelyekben az eljövendő magyar nemzedékek meg tudnak kapaszkodni, és otthonuknak érezhetik ezt a tájegységet. Olyan otthonuknak, ahol magyarságukhoz tudatosan viszonyulva, azt egy plusz értéknek fogják fel.”

Szamosújvár; 2025. december 10

Balázs-Bécsi Attila
Elnök

*2025-ben két szakmai tudományos cikk jelent meg a munkánkról
• A HÉTFA Intézet 2024-es, szórványkollégiumokat, bentlakásokat vizsgáló kutatása:
https://epa.oszk.hu/00900/00997/00064/pdf/EPA00997_letunk_2025_01_157-186.pdf
• Bodó Barna: Revitalizáció szórványban.
In. Diaszpóra 2025. Revitalizáció. Pécsi Tudományegyetem. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Inovációs Hivatal

Letölthető verzió 

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ munkatársainak tanulmánya a Létünk című folyóiratban jelent meg:
„Szórványkollégiumok Erdélyben, A Kárpát-medencei gyermekotthonok működési körülményei és oktatás-nevelési tapasztalatai”

A cikk és a hozzá kapcsolódó kutatás a a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás kulcsintézményeire, a szórványkollégiumok/bentlakások működésére,

felépítésére, valamint szociális és tehetséggondozó szerepére fókuszált. A vizsgálat célja volt, hogy megismerjék működésüket, hatásukat a helyi közösségekre,

közösségszervező és tehetséggondozó szerepüket, a finanszírozási környezetet, valamint összegyűjtsük a főbb kihívásokat,

amikkel meg kell küzdeniük a mindennapi működés során.

„A szórványkollégiumokat nem egy tudatos területi tervezési szemlélet

hozta létre, hanem helyi kezdeményezések, helyi döntés nyomán valósultak

meg (BODÓ 2014). A kialakult széles intézményhálózat az alulról jövő

kezdeményezések egyik legjobb iskolapéldája, ami szinte minden központi

segítség és támogatás nélkül jött létre. A bottom-up elvek mentén felépülő

intézményhálózat kialakulását a helyi iskola megtartása, az (önálló) magyar

nyelvű képzés megerősítése és létrehozása, a magyar kultúra megőrzése és a

magyar kisebbségen belül jelentkező szociális kihívások kezelése hívta létre,

és tartja életben a mai napig is.

A létrejött széles szórványkollégiumi hálózat európai szintű jó példája a civil társadalmi kezdeményezés menten felépülő hálózatoknak.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelvű iskola, de kiemelten a szórvány kollégiumok szerepe jóval túlmutat az intézményen es az oktatáson.

Ezek a bentlakások sok esetben komoly kulturális szerepet töltenek be, a környék magyarságának fontos színterei.

Ezenfelül számos olyan feladatot felvállalnak (felzárkóztatás, társadalmi mobilitás segítése, magyar nyelv oktatása, tehetséggondozás, magyar kultúra ápolása, családi alapértékek közvetítése stb.),

amelyeket nélkülük senki sem látna el, és ezzel jelentősen hozzájárulnak a

közösség és az adott térség életminőségének javításához.

Ha ezek az intézmények nem lennének vagy megszűnnének, nagyon komoly hátrányba kerülne a szórványterületek lakossága.”

Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu

https://epa.oszk.hu/00900/00997/00064/pdf/EPA00997_letunk_2025_01_157-186.pdf

In. Diaszpóra 2025. Revitalizáció. Pécsi Tudományegyetem. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Diaszpóra2025 – Revitalizáció /szórványban és diaszpórában/ címmel 2025. áp­rilis 03–04-én a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (MTA PAB)

épüle­tében megrendezett nemzetközi és diszciplína­közi konferencia plenáris előadását Bodó Barna professzor tartotta.

Bodó Barna PhD. habil., politológus, író, szerkesztő. A Sapientia Tudományegyetem Kolozsvári Karán az Európa Tanulmányok Tanszék egyetemi docense,

a Sapientia EMTE tiszteletbeli professzora, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorátusvezetője.

„A konferencia kulcsszava a revitalizáció. A szórvány kulcsszava a közösségépítés. A szórványhelyzet lényege, hogy az állami/önkormányzati intézmények leépülését

miként és mennyire lehet helyettesíteni. Milyen intézményi feladatokat vehet át maga a kisebbségi közösség, miként tartható meg a közösség nyelvében és kultúrájában.

Van egy sajátos eset, a mezőségi "Kallós-birodalom": a Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány külön-külön létező, egymást kiegészítő felelősségvállalása,

amikor a térség magyar szórványát sikerül (minden jel szerint) revitalizálni…. Kérdés: miért lehet sikeres egy (szórvány)program miközben máshol leépülés tapasztalható?

Az előadás erre a nagy kérdésre keresi a választ.”

https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/absztraktf%C3%BCzet_v2%20.pdf

Csoóri Sándor Alap
2024-25

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 2024-ben is nyílt és meghívásos pályázatot hirdetett a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására.

A program célja a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, a közösségek megerősítése.

A Prima és Magyar Örökség Díjas szamosújvári Téka Alapítvány 2024-ben is, akárcsak az előző években kiemelt támogatást kapott az Alapból a nyílt és a régiós felhívások keretein belül. Ez annak köszönhető, hogy kezdettől fogva kiemelten kezeltük a hagyományos értékek népszerűsítését.

2025-ben a Téka Művelődési Központ megújított Kiválóan Akkreditált Tehetségpont minősítést kapott. Részlet a minősítésből.

„A Téka Művelődési Alapítvány a 2024/2025. évi akkreditációs folyamatban való részvétele eredményeként  Akkreditált kiváló tehetségpont címet nyerte el.

Sokrétű, értékmegőrző tehetséggondozást végez a Téka Alapítvány a Mezőségi szórványban. 2024-ben a Kézművesház tulajdonukba került, ez sokat javított a tárgyi feltételeken. Gyarapodott az infrastrukturális fejlesztési lehetőség, bővülhetett a kínálat és a tehetségígéretek létszáma.

Az előző akkreditációk óta bővült a műhelyek száma. Tehetséggondozó műhelyeik szakmai programja megalapozott, széleskörben vonják be a népi kismesterségek művelőit. Elkötelezettek a Mezőség saját értékeinek, hagyományainak megismerésében, a Kárpát-medence sokszínűségének felfedezésében. Változatos módszerekkel, eszközökkel szerettetik meg a népi kultúrát a tehetségígéretekkel. A Téka Alapítvány értékmegőrző tehetséggondozó munkája nélkülözhetetlen. Kiemelkedő szerepük van a nemzeti identitástudat elmélyítésében, hagyományőrzés, anyanyelvápolás fenntartásában és fejlesztésében.”

Évadként és heti órarend alapján szervezzük az állandó közművelődési tevékenységeket (heti 550-600 résztvevővel). Kaláka, Kiskaláka és Kenderkóc néptáncegyüttesek, néptánc oktatás, népzene és népdaloktatás, kézműves műhelyek, kiállítások, könyvbemutatók, versenyek, előadások stb.

Nagyagyrendezvényeink 2025-ben : XXIX- Nemzetközi Néptáncfesztivál; XXIV- Nyári honismereti- és gólya tábor; XVII. Kézműves tábor; XV. Felnőtt kézműves tábor; II. Lovas tábor; XXX.- Kaláka tábor Feketelakon ; XXVII. - Őszi Évadnyitó Fesztivál ; XXVIII - Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál ; XIX – Pörgettyű anyanyelvi vetélkedők; XXV - Betlehemes találkozó; Nyári kézműves táborok, X. Feketelaki Népzenetábor ; XI.Feketelaki  Összművészeti tábor; IX. Román nyelvi tábor

A Téka Alapítvány keretén belül már több mint 20 éve szervezünk kézműves tevékenység-eket, oktatást (kerámia, agyagozás,  gyönygyfűzés, tűzzománc, szövés, nemezelés, ékszerkészítés, bútorfestés, tojásfestés,  stb.). 2020-ban, épp a Csoóri Alap támogatásának köszönhetően hoztuk létre a Téka Kézművesházat, addig a Téka Művelődési Központban húzták meg magukat a kézművesek.  A Téka Kézművesházat eddig béreltük, de 2025-ben a Bethlen Gábor Alap támogatásával meg tudtuk vásárolni, saját tulajdonba került. Az új, korszerű tér most már sokkal több lehetőséget biztosít. Itt rendeztük be a keramikus műhelyt 20 elektromos koronggal, három égetőkemencével (kerámia és tűzzománc számára). A foglalkozásokat szakképzett oktatók vezetik. Hetente 120 gyerek jár agyagozni - ezt különböző szinteken szervezzük. Ugyanakkor a felnőttek számára 14 éve indítottuk el az akkreditált keramikusképzést. Eddig 35 felnőtt vizsgázott le és szerzett keramikus diplomát. Egész Erdély területéről vesznek részt a képzésen. Tűzzománc képzésünk ritka Erdélyben. Fiatalok, felnőttek vesznek részt a képzéseken. A nyári szünetben három kézműves tábort szervezünk.
Kézműves programunk az utóbbi években jelenős fejlődésen ment át. Nőtt a résztvevők száma, a képzések színvonala és éppen az Alap támogatásának köszönhetően korszerűsödött a műhely.

A Csoóri Sándor Alap kézműves műhelyek beruházásait támogató kiírása CSSP-TARGYALKOTO-B-2024 eredményeként a következő célokat valósítottuk meg: székek, kültéri asztalok és padok, égető kemencékhez szükséges kellékek: lapok, lábak, kültéri árnyékolók beszerzése. Sikerült kicserélni az ablakokat, javítani és átalakítani a  kerítést, kaput, tetőt és kinti tereket. Vásároltunk 2 db. elektromos korongot.

A Csoóri Sándor Alap kézműves műhelyek szakmai programjait támogató kiírása CSSP-TARGYALKOTO-SZ-2024 eredményeként a következő célokat valósítottuk meg: kézműves foglalkozásokhoz alapanyagok beszerzése. Kerámia, tűzzománc: mázak, festékek, agyag, rézlap, drót, gyöngyök, kiegészítők. Kézműves csomagok: mézeskalács, tojásírás, bútor festés. Biztosítottuk a kézműves oktatók tiszteletdíját. Keramikus - 2 oktató 8 hó x 2 alkalom; agyagozás gyerekeknek 12 hó x 2 alkalom; tűzzománc 12 hó x 3 alkalom. Mesterkurzusokat szerveztünk :  bútorfestés, tojásírás, vesszőfonás, mézeskalács témákban. 

Regionális szervezetként kiemelt támogatást kaptunk a CSSP-M-REGHT-2024 számú kiírás keretén belül. A támogatást a Téka népművészeti programjának fejlesztésére fordítottuk. Oktatóink, pedagógusaink szakmai képzését több mesterkurzus szervezése által biztosítottuk; eszközbeszerzéssel fejlesztettük intézményünk infrastruktúráját; oktatóanyagokat vásároltunk. Rendezvényeinket gazdagítottuk élő népzenei szolgáltatásokkal, koncertekkel. A központba bútorzatot, technikai eszközöket vásároltunk. Biztosítottuk a nagyrendezvények esetében az étkezési, szállítási és a szállásköltségeket.

A CSSP-NEPTANC-HT-2024 keretén belül a Kaláka, Kiskaláka, Kenderkóc néptáncegyüttesek támogatását biztosítottuk. Büszkék vagyunk rá, hogy táncosaink lelkesedése töretlen, az edzőtáborban és fellépéseken is maximális létszámban vettek részt. Néptánccsoportunk szakmailag fejlődött, a közösség megerősödött és létszámbeli növekedés tapasztalható. Jelenleg 6 csoportban több mint 150 gyerek vesz részt néptáncoktatáson. A támogatásból az oktatókat és a zenészeket fizettük ki.  Biztosítottuk együtteseink és csoportjaink részére a fellépések szállítási költségeit.

A Csoóri Sándor Alap anyagi támogatása alapítványunk minden népművészeti tevékenységének jelentősen emelte a színvonalát és szakmaiságát; pozitív hatása pedig hosszú távon fennmarad.

Köszönjük a támogatást!